A születés tisztasága

in Tabuk

Kedves Én!

Hogy hihetted azt, hogy egyik napról a másikra megszűnhetnek a benned munkálkodó, másokra és önmagadra is káros erők? Tényleg azt gondoltad, hogy az újjászületés lehetősége olyan, mintha csak rendelnél az étlapról egy „megváltás és a vele járó gyümölcsök” menüt?

Te naiv.

A természeti erők s benne az emberi lélek működése felülemelkednek ezeken a gyerekes elhatározásokon. Ha sokáig szembe mész lényed hamisíthatatlan akaratával, akkor az elnyomásra szánt érzéseid erősebbek, kapcsolódásaid és függéseid pedig szorosabbak, egyben veszélyesebbek is lesznek, amiktől csak nő a benned lévő feszültség, kétely, gyötrődés és félelem. Így válsz – előbb vagy utóbb – egy időzített bombává, ami ha robban, komoly károkat képes okozni, ahelyett, hogy a rendezetlenségek a maguk idejében kerülnének a helyükre. Ezt – sajnálatos módon – számtalan példa igazolja a környezetedben.

Szeretnél végre szembenézni a tetteiddel, a döntéseid következményeivel, a gyászoddal, a boldogságoddal, az irigységeddel, a félelmeiddel?

Egyáltalán, szeretnél te szembenézni önmagaddal?

Meg kell értened, hogy a menekülés veszélyei sokkal nagyobbak, mint átélni a szembesüléssel járó nehézségéket! Mindez a lelki, s az ebből fakadó fizikai jóllétedet segíthetik elő: itt a lét a tét.

Ha már nem ápolsz reményeket a valaha megálmodott, beteljesületlen jövőd iránt, ha hajlandó vagy szembenézni azzal a fájdalommal, ami a benned aktívan élő érzelmi, szellemi és testi kötődések felbontásával jár, akkor lesz ereje a kimondott szavaidnak.

Legőszintébb reményed legyen megengedni magadnak, hogy feltedd végre az életed jövőjét, a hitrendszered alapját és a lényed lényegét érintő kérdéseket!

Bátran hihetsz abban, hogy nem maradsz örökre a környezeted és a tett nélküli elmélkedések áldozata!

S ha mégis úgy döntenél, hogy továbbra is inkább becsapod önmagad, akkor tenni fogok róla, hogy más formában tudatodra juttassam mindazt, ami veled kapcsolatban igazán fontos.

Őszinte válaszodban reménykedve: Én